Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, hogy az étel érzékenységgel és / vagy allergiával élő emberek valójában egy óriási ölelést érdemelnek?
Ha azt mondanám, hogy ahelyett, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnének, inkább nagyon is oda kell rájuk figyelni?
Ha azt mondanám, hogy a kollektív lenézés helyett inkább felnézhetünk rájuk és tanulhatunk tőlük?
Olvass tovább és mindjárt összeáll a puzzle.
Azoknál az egyéneknél, akik bizonyos fizikai érzékenységgel rendelkeznek (pl. étel érzékenység, környezeti vagy kémiai anyagokra érzékenység), megfigyelhető, hogy érzelmileg és pszichésen is az átlagnál sokkal jobban érzékenyek.
Érzékenység...fogalmazzunk úgy, hogy érzékeny személy az, akihez a testének bölcs hangja beszél, jelez, visszajelez. Bátran mondhatjuk, hogy szinte kiált a testük, ha valami nem esik jól neki, ha valami ártalmas. Nem mindenki rendelkezik ezzel a test-intelligenciával, így hát ezek az emberek egy kiemelt szerepet töltenek be a világunkban.
Ha találkozol egy ilyen személlyel: öleld meg!
Mi minden válthat ki érzékenységet és mi mindenre reagálhat a test "sikollyal"?
Nézzük csak:
- bizonyos emberek...
- bizonyos környezet...helyek...
- ételek, italok...
- gyógyszerek, egyéb kémiai anyagok...
- környezetben előforduló anyagok, élőlények...
- stb...
Amikor valaki a fentiek közül bármire (akár többre is) érzékenyen reagál: az teljesen RENDBEN VAN! Azt jelenti, hogy az a bizonyos dolog nem működik, nem tetszik a testének (vagy a szívének, a tudatának).
A legtöbbször sajnos azt az üzenetet közvetíti felénk a világ, hogy az ilyen embereknek meg kell gyógyítaniuk magukat, hiszen valami nincs velük rendben. De valójában a világgal nincs valami rendben, a világnak kéne "megjavítani, meggyógyítani" magát, hogy mi emberek, hosszútávon, egészségesen tudjunk itt élni.
Milyen tanítások bújnak meg az érzékenységek mögött:
- több figyelmet kell szentelnünk önmagunknak, a környezetünknek...
- az életünk mely területén kell jobban megtanulnunk NEMet mondani és ezt gyakorolni?
- az életünk mely területén kell jobban kiállni önmagunkért?
- mikor és milyen helyzetekben kell jobban megengednünk magunknak, hogy indulatosak legyünk és ne fojtsuk vissza a negatív érzelmeinket?
- mikor és hol csordultunk túl az életünkben?
- hol szivárog az energiánk? ki(k) a hibás(ak) ebben?
- mely területeken veszítjük el az uralmunkat, az erőnket?
- hol adjuk fel a tekintélyünket, a méltóságunkat?
Az életünk mely területein?
Munka? Párkapcsolat? Család? Férfiak? Nők? Baráti kapcsolatok?
Hol és mikor adod fel ÖNMAGADAT?
Hol és mikor válsz KISZOLGÁLTATOTTÁ?
Fajsúlyos kérdések...
Senkinek semmivel sem tartozol...se mentegetőzéssel, se bocsánatkéréssel, se magyarázkodással.
Hadd meséljek el egy rövid történetet egy kisfiúról, akit a testvérei évekig csúfoltak az étel érzékenységei miatt...a szülei is elutasítóan viselkedtek vele...azt érezte a fiú, hogy teher a család számára. Teltek múltak az évek. A fiú felnőtt és az egészséges táplálkozás és életmód területén tanult és folyamatosan tovább képezte magát. Ma már séfként dolgozik, privát munkákat vállal, mégpedig olyan megrendelőknél, akik speciális étel igényekkel rendelkeznek. Elképesztően szép karriert épített az egykoron "hátrányos tulajdonságnak" megítélt, valójában igenis fantasztikus különlegességének és érzékenységének köszönhetően.
A legfontosabb, amit ezektől az emberektől meg kell tanulnunk, a következő:
Sokkal nagyobb tisztelettel kell lennünk:
- A Testünk iránt...
- Önmagunk iránt..
Tiszteljük jobban az egészségünket és tekintsünk úgy az életünkre, mint a legcsodálatosabb utazásra, jól megfűszerezve személyes, biológiai és táplálkozási kihívásokkal, feladatokkal, tanításokkal, bölcsességekkel.
Figyeljünk oda egy kicsit jobban az érzékenyekre, hiszen ők tanítók. Halljuk meg a hangjukat és bánjunk velük egy kicsit jobban, finomabban...hadd ragyogjanak és segíthessenek, taníthassanak minket is sokkal bátrabban.
Fotók: Győrfi Péter, Somogyi Anita
